Elfelejtettem a múltkor leírni, hogy a Revolución bárban (még sokat fogjátok hallani ezt a nevet:-) a zenekar tagjaival dumáltunk a koncert után, persze mi volt az első, amit Israel (így hívják az egyik tagot) megkérdezett miután megtudta, hogy magyar vagyok? És akkor te roma vagy? Mondom neki, miért úgy nézek ki? Mire ő: nem, csak hát meg kellett kérdeznem... hmm nos erre mit mondjak???? :-)

Pénteken napközben szembe találkoztunk az utcán Israellel, természetesen felismert minket, és ajánlotta, hogy aznap menjünk a Gato Gordo nevezetű bárba, mert ott az egyik barátja fog bluest játszani, természetesen elmentünk:-) A zene szuper volt. A koktélok is, itt ittam életem második legjobb Mojito-ját, az elsőt természetesen Barcelonában Carlos (aki kubai) bárjában. A pincér fiú nagyon kedves volt és rajzolt nekünk szalvétára egy térképet, az összes jó helyről:-) Alább láthatjátok:

Szombaton az Iskra nevű bárba mentünk, a bár a második születésnapját ünnepelte, és éppen egy mariachi zenekar játszott, nos nem éppen a legjobban, de a mexikóiak nagyon élvezték, minden dalt velük énekeltek, kb. olyan volt, mint amikor egy bárban elkezdik játszani a "100 forintnak 50 a fele" című dalt és mindenki poénból énekli:-) A lányok táncoltak is:-) Azt hiszem zárásig voltunk, így vasárnap aludtunk:-)

Hétfőn vártuk, hogy megérkezzenek az önkéntesek a Yucatán félszigetről, mert az érkezés utáni tréning kedden kezdődött. Elvileg az olasz lánynak, Rosalbának vasárnap kellett volna megjönnie, de szegénynek az első gépét törölték, így mindent lekésett és ő is csak hétfőn jött meg. Hozzáteszem, hogy a csomagjait is elhagyták, csak úgy mint Alixnak, aki a képzést tartja nekünk. Ill. Kathy-val és Rosalbával is átrakatták a hazafelé szóló repjegyüket a reptéren, mondva, hogy Mexikóban turista vízummal csak 6 hónapig tartózkodhatsz, így nem tudnak 8 hónap múlva haza jönni. Azt hiszem, mi többiek szerencsések vagyunk, hogy ilyen dolgok nem történtek:-)

A yucatáni önkéntesek pedig, Cloé Franciaországból, Kathy Ausztriából és Rosalba Olaszországból, ill. velük jött a mentoruk Romel, így a képzésen velük vagyunk, meg Anita és Alma a mi mentoraink vesznek részt:-) A képzés amúgy nagyon hasznos, egy csomó mindent tanultunk már a helyi viszonyokról, az itteni turizmusról, és a feladataink is látszanak körvonalozódni.

A képzésen minden étkezést az EU áll, így reggel az irodában reggelizünk, finom croissant-ot:-) Ebédelni elmegyünk közösen mindig valahova és vacsorára meg kaptunk pénzt, így oda megyünk ahova akarunk:-) Ennek örömére az egyik este pizzát ettünk, tegnap meg sushit:-) csak mert multikultik vagyunk:-)

Ma egy szuper étteremből netezek, amúgy egy zapatista olasz étterem és van egy csodás kertjük, ahol vannak függőágyak és szuper meleg. Ma négyszer láttam kolibrit a kertben:-) Csatolok egy fotót:

Továbbá egy kép a házról ahol lakom és az utca tábla és egy bogár (mi más is lehetne?):

 Alább pedig néhány kép a városról este. Itt minden nap olyan, mintha Karácsony lenne:-)