Nos reggeli és a tündés sztori után autónkat Frontera Corozal felé kormányoztuk, persze ennek a falunak a bejáratánal is belépőt szednek önkényes alapon, de ezen már nem lepődtem meg.
Frontera Corozalban lehet csónakot bérleni, ami elvisz Yaxchilánba, ami egyébként a Guatemala-Mexikó határon helyezkedik el, a határvonal az Ucumacinta folyó. A csónakázás kb. 45 percig tart, tök jó érzés, pláne ha kánikula van:-) jah és láttunk egy aligátort a folyó partján napozni, menő volt. A csónakok a háttérben:
A folyó tök széles, bár azt mondják ez mind semmi mert szárazság van éppen, szóval az esős évszakban sokkal szélésebb. Egy fotócska a folyóról:
Yaxchilán tényleg a semmi, vagyis a dzsungel közepén helyezkedik el, egy része fel van tárva, de azt mondják, hogy a nagyobb része még feltáratlan. Igazából nagyon sok rom van ezeken a vidékeken, ha sétálsz a dzsungelben, lépten-nyomon belebotlasz olyan romokba, amiket benőtt a növényzet. A lenti képen, a jobb oldali épületbe be lehetett menni, sötét folyósok kavarognak, mi gyertyával mentünk be, mert az elemlámpákat a szálláson felejtettük. Nos az épületben denevérek és pókok laknak, érdekes volt megfigyelni őket.
Az épület másik oldala. Vicces, hogy volt néhány turista, aki nem mert keresztül menni ezen az épületen, inkább megkerülte, mondva, hogy tele van denevérekkel! De hát a denevérek nem repülnek neked, pont ezért rendelkeznek beépített radarral:-) lehet ezt nem tanítják Mexikóban:-)
A maják szent fája a ceiba (aminek nem tudom mi magyar neve), ez egy hatalmas fa, csak a gyökerei ilyen hatalmasak:
Egy-két kép a helyről: 
